Tatai kastély
A Komárom megyében található tatai gróf Esterházy-kastély műemléki együttese 1765 és 1780 között épült, Fellenthali Fellner Jakab tatai építőmester tervei alapján, Esterházy I. József kezdeményezésére, későbarokk stílusban.
A kastély-együttes fekvése turisztikai szempontból igen kedvező, a tatai Öreg-tó partján áll, a tatai vár közvetlen szomszédságában. Fellner Jakab, hazánk nevezetes építészének egyik legfontosabb műve.
Fellenthali Fellner Jakab (Nikolsburg 1722 – Tata 1780) építész a késő barokk, kora klasszicizmus kiváló hazai művelője. Galánthai Balogh Ferenc, az Eszterházy-ak (vagy Esterházy-ak – az eltérő írásmód a grófi ág sajátos megkülönböztetése) jószágkormányzójának, és Esterházy Károly egri érsek felfedezettje. Munkássága meghatározza Tata városképét (kastélyegyüttes, templom, malmok) Fő műve az egri Líceum.
A kastély jelentős szerepet játszott a történelemben is: 1809-ben Ferenc császár (1792-1835) itt írta alá a napóleoni háborúkat követő bécsi békét, a XIX sz végén pedig Ferenc József (1848-1916) és II. Vilmos (1888-1918) német császár látogatott ide egy hadgyakorlat, az un. “Császármanőver” alkalmával, melyet Tatán rendeztek.
A műemlékről alaposabb művészettörténeti kutatás (levéltári és falkutatás) eddig nem készült. A kastély a II. világháborút követő államosítás után kórházként, idegszanatóriumként működött. A műemlékidegen funkció meglepő módon nem tett jóvátehetetlen károkat, így annak történetéről, építési periódusairól feltehetőleg egy alaposabb szondázásos kutatás, valamint a meglévő műtárgyak, és építészeti elemek (nyílászárók, zárszerkezetek, falak) szakértői vizsgálata sokat ki tud majd deríteni.
A műemlék-együttesből kiemelkedik a főépület arányosan impozáns tömbje, melyet az un. „kiskastély” és a hozzá kapcsolódó melléképületek karéja ölel körül. Az együttes művészetileg nagyon értékes része még a kocsiszín kis épülete, mely magán viseli a fellneri építészeti jegyek legjellegzetesebb jegyeit.
A főépületben földszintjén található kápolna helyiségének ablakmaradványait megtaláltuk a padláson. Az emeleten található az un. márványfürdőszoba, és az un. hollandi csempés fürdőszoba, feltehetőleg a XX. század elején kerültek kialakításra. A földszinti termek falain lévő jelenlegi festés a kutatási eredmények szerint több rétegű, magas nívójú korabeli díszítőfestést takar. Külön meg kell említeni a kastély egyik emeleti dísztermét, a zöld-arany faburkolatos királyi díszebédlőt, mint a kastély legimpozánsabb helyiségét. Igen értékesek továbbá az eredeti épületszerkezeti elemek, nyílászárók, zárszerkezetek, kályhák, stb.
A melléképületek karéjában található az ún. “kiskastély”. Az épület rendkívül értékes belső építészeti szerkezetei (feltolható szárnyú, kosáríves záródású ablakok, festett ajtók, díszes spaletták, stukkók, festett mennyezetek ) különlegessé és egyedülállóvá teszik a magyar építészettörténetben. A festőrestaurátori falkutatás mags színvonalú díszítőfestést tárt fel az épület belső tereiben.
A kiskastélyhoz kapcsolódó melléképületekhez további – egykori polgárházak – melléképületek csatlakoznak, melyeknek a Kastély térre néző homlokzatai jellegzetesen barokk képet mutatnak.
A kastély-együtteshez kapcsolódott valamikor a szintén az Öreg-tó partján álló, illetve arra néző két lovarda épületsora is, melyek ma magántulajdonban vannak.